BLW a gyakorlatban – 2. rész

A BLW alapszabályai

Az alapszabályok a hozzátáplálás megkezdésétől 1 éves korig vannak érvényben. Vannak olyanok, amik tovább is, azt külön jelölöm.
Ideális esetben a baba hozzátáplálási szakasza 12 hónapos korig tart, ugyanis addig ismerkedik meg az ételekkel, alapanyagokkal.
Pürésen hozzátáplált gyerekeknél az ESPGHAN 8-10 hónapos kor között ajánlja a darabosra való átállást, 12 hónapos kortól pedig azt, hogy a baba ugyanazt egye, mint a család.
A BLW-s babáknál nincsenek meg ezek a fázisok, hiszen az elejétől (6+ hónapos kortól) darabos ételeket esznek, illetve a családi ételekből kapnak ők is.
Praktikusan tehát 1 éves korra a pürével és darabossal, illetve az elejétől falatkásan hozzátáplált gyerekeknek ugyanott kell tartaniuk.

1 § A baba -kis módosításokkal- ugyanazt eszi, mint a család
Ahogy a felkészülési fázisban szó volt már róla, felülvizsgáljuk, hogy a megszokott ételeink alapanyagai megfelelnek-e a babánk igényeinek. Nem használunk félkész- és késztermékeket, leveskockákat, étel alapporokat stb.

2 § Egy egészségesen étkező családban a baba bármit ehet
A család cukor- és sófogyasztása normális, nem túlzó. Elérhető a friss zöldség és gyümölcs, fogyasztásuknak vannak megszokott módjai. A család változatosan étkezik, minden tápanyaghoz hozzájutnak az ételeikből.

3 § Tilos a méz
A méz fogyasztása botulizmust okozhat, ami ebben a korban nem gyógyítható. A gyógyíthatóság feltétele egy enzim megjelenése (kb. 12 hónapos kor körül) az emésztőrendszerben. Ugyanezért kerüljük a házi kolbászféléket is.

4 § Tilos a mogyoró méretű és keménységű falat
Ez a méret fulladásveszélyes, mert könnyű beszívni a garatba, és túl pici az öklendező reflexhez, de túl nagy az egyben lenyeléshez. A „mogyoró-szabály” minden olyan alapanyagra vonatkozik, amiből hasonló méretű és keménységű darabok tudnak letörni (pl. nyers, gerezdekre vágott alma helyett adjuk az almát gerezdekben, de akkor párolva, vagy egészben megpucolva).

5 § Tilos túlsózni
A főzés során használt sómennyiség alapvetően nem gond. Ha egyszer-kétszer sózunk, akkor az egész ételből azzal a pár falattal, amit a baba eszik, alig jut be só.
Illetve tilos a félkész- és készétel azok magas sótartalma miatt. A túlzott sózás még felnőtt korban se egészséges.

6 § Tilos a hozzáadott cukor
Ebben az életkorban a gyümölcsök és zöldségek cukortartalma elég a babáknak. Kerüljük főzés során a hozzáadott cukrot, vagy a mégse kerülhető el (pl. kell az élesztőnek), akkor a WHO ajánlása alapján az energiaszükséglet maximum 5%-a legyen (8-9 kg-os baba esetében ez maximum 1 gramm cukor). Az édesítőszerek egy része 6 éves korig, egy része kamasz korig tilos.

7 § Tilos a teljes kiőrlésű és a korpás pékáru
A feldolgozásuk miatt olyan anyagok maradhatnak bennük, amik megterhelik a májat, illetve akadályozzák a vas (és más ásványi anyagok, vitaminok) felszívódását.
A gabonamagvak nagy része toxintermelő gombákkal szennyezett, ezek mind a mag héján telepszenek meg. Fehér lisztek nem tartalmazzák, de a teljes kiőrlésűek igen. (Köszönöm a szakértői információt!)

8 § Mindent alaposan megfőzünk, megsütünk
A szalmonella csúnya betegség.

9 § Tilos az adalékanyag
Tilosak a félkész- és készételek, nemcsak magas só- és cukortartalmuk miatt, hanem a bennük elrejtett ízfokozók miatt is. A babák ízlelése kifinomultabb, mint a miénk, nincs szükségük mesterséges ízekre.

10 § Törekszünk a hazai, éghajlatunknak megfelelő szezonális alapanyagok használatára
Követjük az ételek és alapanyagok természetes éves ritmusát, hogy a babák ebbe szokjanak bele, és könnyen kapaszkodót találjanak a jelenlegi élelmiszer túlkínálatban. A szezonális, hazai alapanyagok vitamin- és ásványi anyag tartalma ideális számunkra.
A tartósítás során hagyományos módszereket követünk, ld. hozzáadott anyagok, tartósítószerek tilalma.

11 § Törekszünk arra, hogy a babák az alapanyagokat eredeti formájukban ismerjék meg (kivéve, amit magunk is pürés állagban fogyasztunk, pl. kásák, joghurt)
Az egészséges viszony az ételekhez az alapanyagoknál kezdődik. Ha lehet, akkor a baba születésétől kezdve részt vesz a család étkezéseiben. Az anyatejen keresztül megismeri a család szokásos ételeinek ízvilágát, miközben anyára kötve vagy pihenőszékben részt vesz a főzésben. Majd a hozzátáplálás során ebbe a rendszerbe kapcsolódik be, és totyogóként pedig már az ételek készítésének aktív szereplőjévé válik.