Július 17-én Székesfehérvárra mentem, Gubis-Rajj Nóra hívott meg a Babás Bandázó (www.facebook.com/babasbandazo) nevében.
A hőség ellenére sokan voltunk, gyakorló BLW-sek és csak érdeklődő társaink.
Az előadás technikai hátterét néhány kemény fedelű lapozgató és két lelkes totyogó biztosította.
A fő témánk az asztal körüli játszmázások voltak. Egy óvodáskorú gyermek ragaszkodik a megszokásokhoz, pláne akkor, ha a helytelen viselkedésminta nem a dackorszak egyik eredménye, hanem szülői mintából adódik.
Az „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek” mondással itt célt nem érünk el: ha hirtelen fosztjuk meg a gyereket a jól megszokott nassolni valójától, akkor sutba is dobjuk a válaszkészségünket. Természetesen a minden étkezés után garantált édesség rossz üzenet a gyermek számára, hiszen az egész étkezés a célról, azaz az édességről fog szólni. Bár valóban el kell venni a jutalomként kezelt csokit vagy cukrot a gyerektől, tegyük ezt fokozatosan. Ajánljunk fel gyümölcsöt, egészséges nassolni valót (pl. diákcsemegét) a megszokott cukorbombák helyett, és emellett lelkiekben készüljünk fel arra is, hogy a gyermek nem fogja könnyen adni magát.
Felnőttként pedig mi is hagyjuk el a rossz szokást, és (már-már mottóm lehetne) járjunk jó példával a gyermek előtt!