Kategória: Olvasnivalók

„Allergenic foods may be introduced when CF is commenced any time after 4 months (17 weeks).”

Azaz az allergének a hozzátáplálás kezdetétől bevezethetőek, azaz betöltött 4 hónapos kortól bármikor.
*Megjegyzés: az igény szerinti hozzátáplálás, a BLW és BLISS megkezdéséhez a babának legalább betöltött 6 hónapos korúnak kell lennie.

„Infants at high risk of peanut allergy (those with severe eczema, egg allergy, or both as defined in the LEAP study) should have peanut introduced (eg, as smooth peanut butter) between 4 and 11 months, following evaluation by an appropriately trained professional.”

Azaz azok a babáknak, akiknél nagy a mogyoróallergia kockázata (azaz súlyos ekcémájuk, tojásallergiájuk, esetleg mindkettő van) a mogyorót betöltött 4 és 11 hónapos kor között célszerű bevezetni (pl. mogyoróvajjal) szakember felügyelete mellett.

1. A glutén bevezetése javasolt időpontja:
„Gluten can be introduced into the infant’s diet between the ages of 4 and 12 completed months. The age of gluten introduction in infants in this age range does not seem to influence the absolute risk of developing CDA or CD during childhood.”
Azaz:
A glutént betöltött 4 hós és betöltött 12 hós között javasolt bevezetni. A bevezetés időpontja és a későbbiekben diagnosztizált cöliákia között nem mutatható ki kockázati összefüggés.

2. A glutén bevezetésének módja:
„No recommendation can be made regarding the type of gluten
to be used at introduction.”
Azaz:
Nincs ajánlás arra, hogy milyen típusú gluténforrással vezetjük be a glutént.

3. Ajánlott mennyiség a glutén bevezetésére:
„Neither the optimal amounts of gluten to be introduced at
weaning nor the effects of different wheat preparations on the
risks of developing CD and CDA have been established.”
Azaz:
Se hozzátáplálás során adott glutén mennyisége, se a gluténforrás elkészítésének módja, illetve későbbiekben diagnosztizált cöliákia között nem mutatható ki kockázati összefüggés.
Kiegészítésként azt javasolja az ESPGHAN, hogy a bevezetés első hónapjában kerüljük a túlzott glutén bevitelt.

Így a megfigyelt mintáról bátran kijelenthetjük: nem a BLW keretei között ettek a babák, azonban a következtetéseket mégis a BLW-re vonták le.

A fulladásveszélyt összesen 51 család jelezte problémának, ebből 30-ban semmi zavarót nem találtak a gyermek öklendezésében, 21-ben pedig nyers almagerezd okozta a gondot (amit a BLW-ben nem adunk a gyereknek!).

Az új-zélandi tanulmány az öklendezést és a fulladásveszélyt szerves egységként kezeli, pedig 2 különböző dolog van a háttérben. (Ezekről még írok).

Forrás: www.rapleyweaning.com/…/Response_to_NZ_study.pdf

(Ezek cáfolatával majd foglalkozom később, most csak a BLISS definícióját írom le)

Így a BLISS módosította a BLW bizonyos szabályait:
1. Együtt étkezés helyett a szülő feladata a gyermek felügyelete
2. A hozzátáplálást magas vas-, cink- és kalóriatartalmú ételek kínálásával kezdi
De: tiszteletben tartja, hogy a baba magát eteti.

A BLISS létjogosultságáról jelenleg is folyik a kísérlet 100 család bevonásával Új-Zélandon. Ha az eredményeket publikálják, megosztom itt, az oldalon.

www.ncbi.nlm.nih.gov/…/PMC3509508/

Azaz:
1. Kb. 6 hónapos
2. Segítség nélkül fel tud ülni
3. A gyakoribb szoptatás ellenére éhes marad, és a megnövekedett szopási igény nem köthető betegséghez vagy fogzáshoz
4. Megszűnt a nyelvkilökő reflex, azaz nem tolja ki a nyelvével a szilárd dolgokat
5. A mutató- és hüvelyujjukkal meg tudnak tárgyakat fogni (csippentés)

Forrás: www.llli.org/faq/solids.html

A módszerről bővebben az alább hivatkozott Szoptatós füzetben lehet olvasni, a szerző W. Ungváry Renáta, a kiadás éve 2010.

Fontos leszögezni, hogy a BLW, a BLISS nem ugyanazt takarja, mint az igény szerinti hozzátáplálás. Az elérhető internetes cikkek a BLW-t (tévesen) fordítják igény szerinti hozzátáplálásnak, igaz, valóban nincs jó magyar kifejezés a két módszer különbségeinek tükrözésére.

Forrás: www.lll.hu/meddig_eleg_az_anyatej